Elérkezett
a szombat
A fesztivál utolsó „verseny”-napján az Örményországi PIERROT, a Magyarországi
PHAEDRA és a szintén Magyarországi ALLES GUT darabokat láttuk. Sajnos a nap
égető sugarai továbbra sem kedveztek nekünk, maradt a 147 Celsius fok. De még
ez a (már kínosan) meleg sem adhatott lejjebb a fesztivál hangulatáról. Utolsó
előadások, utolsó ebéd a Progress menzán és egy – na jó több… - esti program. A
ténylegesen utolsó játszott darabra is sor került. Ez volt a SZÉLKÖTŐ KALAMONA
a Teleszterion Színházi Műhely előadása, melyet a társulat művészeti vezetője,
Komáromi Sándor rendezett. Kint a Főtéren játszott a szép számmal rendelkező,
tüzes társulat. Egyszerűen káprázatos látványt nyújtott a sok más és más tüzes
eszköz használata. Mind ezek mellett végig követhető volt az előadás
dramaturgiája is. Ennyi tüzes elemet, ilyen minőségben, színházban még nem
láttam… Különlegessége volt még a darabak, hogy a szövegkönyvet sajátos módon
megfűszerezték a fesztivál „alapanyagaival”. Ilyen volt a Cseh, KUPÉ című
darabban elhangzott magyar mondat: „Szia, Cica! Van gazdád?” és még sorolhatnám
mivel elevenítettek fel rögtönzésből progresses pillanatokat.
Azt gondolom, hogy ezt az előadást miden olyan felnőttnek, gyereknek, fiúnak és
lánynak látnia kellene, aki már egy kicsit is szimpatizál a színházzal.
Az előadást követően folyatódott az este. Színészek, rendezők és szakmai
érdeklődők lepték el a Főteret, egy kis táncolás erejéig. A háttérből Pataki
András zsűritag (bukósisakját szorongatva) követte figyelemmel az estét.
„Minden jó, ha a vége jó.”, szokták mondani. Csak hogy jelen esetben nem igazán
mondható el ez a 2015-ös Pápai Progress fesztiválról, amiért nem csak a vége,
de minden perce jó volt a meleg napoknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése