Utolsó ELŐTTI nap
Pénteken, azaz a fesztivál harmadik napján a Budapestről érkező, PROSCENION DRÁMASZÍNPAD, MEGÁLL AZ IDŐ című darabját láthattuk, amely a jól ismert Gothár Péter készítette Megáll az idő elnevezésű filmje alapján készült. Érdekes volt, hogy a helyi Türr István Gimnázium egyik lépcsőfordulójában játszódott a darab, de nem csak érdekes volt, hanem még az időjárás is jobb volt az iskola hideg falai között.
Második darabként pedig a Pécsről érkező ESCARGO HAJÓJA társulat SALLER című előadásának voltunk szem és fültanúi. Az előadáshoz nagyon jól illett a Helyőrségi Művelődési Otthon emeleti terme, ahol nem kellett kapkodni a levegőt. De valahogy a színészeket sem irigyeltem, hogy a tegnapi nappal kétszer is abban a füllesztő időben játszottak, viszont elmondásuk szerint túlélték. Ahogy azt is, hogy a díszlet önálló módon nem úgy működött, mint azt a rendező szerette volna.
Végül a Litvániából érkező ANYKSCIAI CULTURAL CENTER THEATRE, DAUKANTAS című előadására ültünk be. Sajnos kissé megnehezítette számomra a darab megértését, hogy egy szót sem értek litvánul, angol nyelvű szövegkönyvet pedig nem kaptunk. Mindennek ellenére sem unatkozott a magyar ember, hiszen volt mit figyelni az előadásban.
Igazság szerint olyan hamar eltelt a pénteki nap, hogy fel sem tűnt, és már az esti programom ültünk, méghozzá az Esti Kornél névre keresztelt étteremben egy kis LÉLEKTÜKÖRÖZÉS-re, ami az egyik zenei program volt a fesztiválon. A 2015-ös Pápai Progress nem csak színházilag és látványilag gazdag, de az esti programokban sem szűkölködik. Így történt, hogy a fesztiválozók együtt mentek az előbbi koncertről a Fő téren rendezett FÚVÓS-SHOW-ra, ahol ABBA-ra vezethették le a felesleges energiát – már ha maradt felesleges energia. Végtében is addigra már nyolc darab előadáson voltunk túl. Ki színészként, ki nézőkén, ki zsűriként, ki rendezőként és még sorolhatnám, azonban egy közös volt mindenkiben, hogy elkezdtünk fáradni. Viszont akármennyire is képes lefárasztani az ember lányát egy ilyen, impulzusokban gazdag Pápai nap, épp annyira – ha csak nem jobban – fel is tölt.
Még jó néhány ígéretes program áll előttünk, többek között a szombaton tartandó tűzszínház – személy szerint nem találok rá szavakat, hogy mennyire várom. Most pedig futás egy újabb darabra.
Pénteken, azaz a fesztivál harmadik napján a Budapestről érkező, PROSCENION DRÁMASZÍNPAD, MEGÁLL AZ IDŐ című darabját láthattuk, amely a jól ismert Gothár Péter készítette Megáll az idő elnevezésű filmje alapján készült. Érdekes volt, hogy a helyi Türr István Gimnázium egyik lépcsőfordulójában játszódott a darab, de nem csak érdekes volt, hanem még az időjárás is jobb volt az iskola hideg falai között.
Második darabként pedig a Pécsről érkező ESCARGO HAJÓJA társulat SALLER című előadásának voltunk szem és fültanúi. Az előadáshoz nagyon jól illett a Helyőrségi Művelődési Otthon emeleti terme, ahol nem kellett kapkodni a levegőt. De valahogy a színészeket sem irigyeltem, hogy a tegnapi nappal kétszer is abban a füllesztő időben játszottak, viszont elmondásuk szerint túlélték. Ahogy azt is, hogy a díszlet önálló módon nem úgy működött, mint azt a rendező szerette volna.
Végül a Litvániából érkező ANYKSCIAI CULTURAL CENTER THEATRE, DAUKANTAS című előadására ültünk be. Sajnos kissé megnehezítette számomra a darab megértését, hogy egy szót sem értek litvánul, angol nyelvű szövegkönyvet pedig nem kaptunk. Mindennek ellenére sem unatkozott a magyar ember, hiszen volt mit figyelni az előadásban.
Igazság szerint olyan hamar eltelt a pénteki nap, hogy fel sem tűnt, és már az esti programom ültünk, méghozzá az Esti Kornél névre keresztelt étteremben egy kis LÉLEKTÜKÖRÖZÉS-re, ami az egyik zenei program volt a fesztiválon. A 2015-ös Pápai Progress nem csak színházilag és látványilag gazdag, de az esti programokban sem szűkölködik. Így történt, hogy a fesztiválozók együtt mentek az előbbi koncertről a Fő téren rendezett FÚVÓS-SHOW-ra, ahol ABBA-ra vezethették le a felesleges energiát – már ha maradt felesleges energia. Végtében is addigra már nyolc darab előadáson voltunk túl. Ki színészként, ki nézőkén, ki zsűriként, ki rendezőként és még sorolhatnám, azonban egy közös volt mindenkiben, hogy elkezdtünk fáradni. Viszont akármennyire is képes lefárasztani az ember lányát egy ilyen, impulzusokban gazdag Pápai nap, épp annyira – ha csak nem jobban – fel is tölt.
Még jó néhány ígéretes program áll előttünk, többek között a szombaton tartandó tűzszínház – személy szerint nem találok rá szavakat, hogy mennyire várom. Most pedig futás egy újabb darabra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése